Recesszió / Recession

Ha tényleg van recesszió (és nem csak pillanatnyi visszaesés a környezet-rombolási és erőforrás-pazarlási kvóták teljesítésében), annak itt Malajziában nincs sok jele. Az újságok címlapjain nincsenek öles betűkkel írt címek bezárt gyárakról és elbocsájtott tömegekről.
Amit mi tapasztalunk a recesszióból, az a gyakorlatilag folyamatos leárazás/kiárusítás. Sale mindenütt. És minden téren. Például most hétvégén volt a második nagy számítógép-vásár az itt töltött négy hónap alatt (nem mintha a Mennyországban nem lehetne folyamatosan mindent, olcsón kapni). De persze nem csak elektronikát lehet olcsón kapni, hanem pl. ruhákat (bár ez engem hidegen hagy) és nyaralásokat is.
A recesszió miatt el is mentünk a legnagyobb utazási vásárra; el kellett mennünk. Ugyanis az anyacégünk, az Amdocs előírta, hogy mindenkinek ki kell vennie 5 nap szabadságot az első, valamint 10 napot a második+harmadik negyedévben, mert így kisebbek lesznek a költségek (hogy miként hat ez így, nem értem pontosan, de nyilván meg van rá a jó okuk). Remélem, ez lesz a recesszió legrosszabb hatása a munkámra nézve!
Szóval elmentünk erre a vásárra pár héttel ezelőtt; ha már szabira kell menni, legalább csináljuk jól. Be is fizettünk két kirándulásra a Berjaya nevű cégnél, az egyiket a múlt hétvégére a Colmar Tropicale-ba (ami itt van a várostól 40 km-re a hegyekben) egy éjszakára, jövő hétre meg Tioman-ra (ami meg egy sziget az ország dél-keleti tengerpartján) pár napra. A Colmar Tropicale-lal kapcsolatban volt némi aggályunk: a teljes díj kifizetése után tudtunk meg, hogy rajta van a Tripadvisor legmocskosabb ázsiai hotelek listáján, a hatodik helyen :-). Szerencsére ebből semmi nem volt igaz, de erről majd külön írásban.
A recesszió miatt voltunk három hete Gem szigeten (erről fog szólni a következő írás), az előtt meg Langkawi-n. Hiába, nehéz az élet, nyaralni kell a trópusokon, ha tetszik, ha nem.

---

If there is really recession (and not just a momentarily relapse in fulfilling the quotas in environment destruction and resource wasting), there is no sign of it here in Malaysia. There are no headlines printed in huge letters about factory closures and mass redundancies.
What we experience of recession is the practically continuous reductions/sales. “Sale” everywhere. And in every area. For example, the second huge computer fair in four months was held this weekend (not that one could not buy anything at low prices in the Heaven all the time). But of course, not only consumer electronics can be bought cheaply, but also clothes (although this fails to move me) and holidays too.
Because of the recession we went to the biggest holiday fair; we had to since our mother company, Amdocs requested everyone to take 5 days of holiday in the first, and 10 days in second+third quarter, because it reduces the operational costs (I do not fully understand why does it have this effect, but surely they have a good reason for it). I hope that this will be the worst impact of the recession on my work!
So, we visited this fair a few weeks ago; if holiday must be, do it the right way. We booked two trips at a company called Berjaya, one for the last weekend to the Colmar Tropicale (which is here, 40km from the city in the hills) for a night only and the other to Tioman (which is an island at the south eastern cost of the country) for a few days. We had some concerns regarding Colmar Tropicale: only after paying the full fee we learned that it is on Tripadvisor's dirtiest Asian hotels list, having the sixth rank :-). Fortunately, nothing of this was true, but I will write more about it in a separate post.
Because of the recession we were on Gem Island three weeks ago (the subject of the next post), before that on Langkawi. Well, life is hard, we have to go on tropical holidays, regardless we like it or not.